RUSZKIN (1677-1914)
 

Első nyom




 

A mi családunk eredetét Glatz Károly ükpapa, esztergomi posztós halotti bejegyzése alapján sikerült a XVII. század közepéig megtalálni.

A halotti bejegyzés származási helyként Szepes megyét adta meg. A mormon feldolgozások segítettek Károly születési helyének azonosításában. Ez pedig  a Ruszkin (Rissdorf)  nevű, ma már nem létező község volt. (Bibl.10)
 

       Ruszkin
      (Rysdorf)



 Tizenhat szepesi város kerülete






        




                          

 

                             Vallás


   



               Foglalkozás















 

Mint a források utalnak rá, Ruszkin
kamarai birtok volt.

A 16 szepesi városok egyike. (Bibl.11)

Ezen státuszánál fogva önálló törvényhatósággal bíró, szabad kerületnek nevezték. 

Hajdan kereskedő város, vászonnal, fával kereskedtek. Földje elég gyenge, de legelője, fája elég volt.

Már 1551-ben ismertek voltak a helység posztókészítő, mészáros, szabó, varga iparosai. 

A település római katolikus anyakönyveit 1674-től vezették, melyben a lutheránusok, mint a Glatzok, bejegyzései is megtalálhatók. 1675-ben, már az első Glatz leányka születését jegyezték be.

Az evangélikus anyakönyvek vezetésének kezdete után, 1787-tól, a családra vonatkozó bejegyzések is ott találhatók.

Sajnos az anyakönyvi bejegyzések nem sok információt adnak a család foglalkozására vonatkozóan.

Az iparos környezet miatt feltételezhető, hogy a család tagjai is valamilyen iparban dolgoztak, és németajkúak lehettek.

1828-ban összesen 693 fő lakosa volt Ruszkinnak, akik 144 házban éltek. Ebből 213 római katolikus, 480 protestáns volt. Az 1831. évben nagy kolera járvány pusztított.

Később a lakossága csökkent: 1869-ben 610 fő, 880-ban 614 fő volt.

Nem tudjuk, hogy mikor „szüntették” meg a várost, de ma már nem létezőként emlegetik. (Bibl.10.)
 

Ruszkini Glatz   családok













Menhárd
 

Már a XVII. század második felében is három Glatz családot ismerünk Ruszkinban. Ezeknek első gyermekeit 1675, 1676, 1677-ben anyakönyvezték. Az anyakönyvben már csak a gyermekeik születése jelent meg, abból következtethetünk az atyák születésére.

Összetartozásuk az anyakönyvvezetés előtti időkbe nyúlik, ezért pillanatnyilag. nem bizonyítható, csak feltételezhető.   

A két kis György ág leszármazottai, amelyeknek három generációja élt Ruszkinban, a következő századra már eltűntek.

A három ismert ágból csak egy, a Balázs ág növesztett nagyobb, korunkig megismerhető ágat, szerencsére, mert ez a mi águnk.

Életük a XVIII. században és a XIX. század első felében Ruszkinban zajlott, azonban második felére már nem élnek a városban.

A szomszéd városban, Menhárdon élt Glatz András unokája 1874-ben nősült Ruszkinba és növesztett egy ágat, mely a XX. század elején még Ruszkinban élt.
 

Szepes megyei    
   Glatz családok

 

XVII.sz.




























 

XVIII. sz.

 


 

A megismert Balázs ág hatodik generációjában, 7. gyermekként született Károly hagyta el Ruszkint és került Esztergomba posztósként, ahol meg is nősült.

Az Esztergomba kerülés teljes elszakadást jelentett Szepességtől. A szepességi életnek még az emléke sem maradt meg a családban.
 

ESZTERGOM (1840-1907)
 

Szentgyörgymező
(1895-ig önálló dunaparti mezőváros  ma Esztergom városrésze)

 

   
 

 

Károly pontos érkezésének idejét nem ismerjük, csak a házasságáét. 1839-ben, az evangélikus Károly katolikus leányt vett feleségül a szentgyörgymezői Jaross Johanna személyében.
Ettől kezdve a család katolikus hiten élt.

Károly és felesége 1839-1861-ig Esztergom különböző városrészeiben lakott, ahol összesen 11  gyermeknek adtak életet, akik közül hatot el is temettek különböző gyermekbetegségek miatt. Háromnak nem ismerjük a sorsát.

 

Viziváros

(Az egykor telepített lakosai után Németvárosnak hívták,  ma Esztergom városrésze.)

 

Víziváros az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el, Szentgyörgymező és Szenttamás közé ékelve; közvetlenül a Duna partján épült. Az északon egyutcás középkori város dél felé, (Hévíz felé) kiszélesedett, két-három utcára bővült.

Ebben az időben az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű az 1827-es adatok szerint.

Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban.  (Bibl.06)

Károlynak és Johannának 1851 és 1858 között születtek itt gyermekei.

 

Szenttamás

(A század közepén  önálló nagyközség és csak  1895 után lett Esztergom városrésze.)

     
 
    

       
 

Esztergom mai címere



 

Az 5 életben maradt gyermek közül egyelőre csak kettőnek ismerjük részben a további sorsát, Annáét és Ferdinándét. 

Anna (1853-) itt ment férjhez, Pospischl Józsefhez, aki előbb cipész mester, majd vendéglős lett. Ebből a házasságból tízenkét gyermek született  (Péter Ágoston, Károly József, Mária (1877) , Johanna (1879), Nándor, József, Emilia (1884), János(1886), Lajos, Jenő, József (1893), Géza (1894).
Ezek közül hatot már gyermekkorban elvesztettek, a többi hatnak nem ismerjük a sorsát. 

Mi az utolsó gyermek, Ferdinánd/ Nándor (1858-1925) sorsát tudtuk követni, ami már nem kapcsolódik Esztergomhoz.
 

Esztergomi Glatz családok

 

Esztergomban más eredetű, iparral foglalkozó Glatz családok is éltek ebben az időben (pl, molnár, cipész).

 

RÉTSÁG - SZÉTSZÓRÓDÁS
NYÍR - MÁRIAHALOM – BERKENYE- RÉTSÁG –DEBRECEN- NAGYOROSZI –PÉCS – SZEGED – TAPOLCA - GYŐR....….

         Kírva
  
           Kírva





 

Rétság

Világháborús   
              emlékoszlop
 

Minden jelzett községben születtek gyermekeik. Így hét gyermek nőtt fel Rétságon.     

Rétságra hozták a feleségeket, innen vitték a lányokat. Itt születtek első unokáik, sőt hosszú ideig itt élt négy dédunokájuk is.

Az itt élők egy részének az ’56-os eseményekben való részvételük miatt kellett távozniuk, mások munka miatt kerültek el innen.

Egy tény, hogy a nagy szétszóródás innen indult…….ma pedig már nem él ott a családból  senki. Csak a temető őrzi a család emlékét.

 

Ausztrália



 

 Nándor vegyeskereskedő volt. Gyermekei Rétságon születtek.
 Fia Nándor a II. világháborúban szovjet fogságból megszökve Ausztráliába került.

 Etel leánya Debrecenben élt, egy Klára leányáról tudunk. Felesége sorsa nem ismert.

 

            Debrecen 

  

 

Tapolca
 Győr
Cserszegtomajon




 

 

         Nagyoroszi





               Budapest
                   Szeged















 

Debrecen

                     

                    

                        Pécs
                     Sydney