Glatz/Kopasz

  
  
 
 

A  német hangzású Glatz vezetéknévnek nincs köznapi jelentése.
csak Glatze formában jelent kopaszságot.
A név eredetére vonatkozóan ugyanannyi érv szól az emberi tulajdonságra, a kopaszságra való utalásra is, mint a helyre való utalásra.
 

 Glatz város
                  
 

 

A mai Lengyelország déli részén, Dél-Szilézia területén  van viszont egy város, melynek a neve  Kłodzko  (Csehül: Kladsko; Németül: Glatz; Latinul: Glacio)

 

Kłodzko története
  



















 

Feltételezhetnénk, hogy a Glatz család neve a városból való eredetre utal, ha a Szent Római Birodalom különböző tartományaiban (Brémen, Baden-Würtemberg, Niederbayern, Schwaben,Rheinland-Pfalz, Oberfranken,  Sachsen,Sachsen-Anhalt ) a XVI-XVIII.sz.-ban nem találkoznánk a névvel főleg az evangélikusok között. (Bibl.25)
Klodzko története igen érdekes. (Bibl.18)

Korai sorsát meghatározta, hogy a borostyán út áthaladt rajta.
Később Bohémia, Lengyelország, és a Habsburg Monarchia adták-vették, lerombolták, újraépítették, fejlesztették a várost.

A késő középkorban, a lakossága fokozatosan elnémetesedett.  

Az 1526-tól kezdődő Habsburg uralom idején is megtartotta a terület a szuverenitását.

A fejlett várost a 17. században a harmincéves háború (1618–1648) tönkretette, kiváltságait is elvesztette. 1625-ben pestis járvány  pusztította.

 

Keresés,
              kutatás


 

Amikor Glatz név után ered a kutató, akkor elég nehéz helyzetben van. Ahol német település előfordul ott nagy valószínűséggel található Glatz család is. Találkoztunk a névvel a Felvidék északi részén és Délvidéken, Szepességben, Sziléziában és a német birodalom számtalan tartományában is.
 

Eredet
 

Honnan kerültek német nevűek Sziléziába?
 

XI. század
                   Lengyel királyság
 

Sziléziát a Lengyel királyság bekebelezte, majd széttagoltsága idején (1138-1320) fejedelemségekre bomlott.  
  

XIII.–XIV. század

        

  
                             Fejedelemség
    
         

                       Cseh királyság
 

 

1241 évi mongol lerohanás után kifosztott területre a Németalföldről is hoztak telepeseket.

Különböző lovagrendek is telepedtek Sziléziába, így a Német Lovagrend is.

A következő században a sziléziai fejedelmek igen sok német telepest hívtak.
Az újjáépítés során 160 nagyobb és 1500 kisebb várost alapítottak és bevezették a német városjogokat.

A fejedelmek viszont képtelenek voltak arra, hogy egyesítsék országukat Lengyelországgal, és 1335-ben cseh befolyás vagy uralom alá kerültek. Szilézia, úgynevezett „külső régió”-ként, szerves része volt a Bohémiai Királyságnak.
 

XVII. század


 
                           Habsburg    
                                 Monarchia

 

A 17. század kezdetétől a vallási összetűzések és háborúk a reformációt támogatók és az ellenreformáció között sok cseh és német valamint szláv sziléziai protestánst kényszerített menekülésre a toleráns lengyel-litván nemzetközösségbe.

A harmincéves háború befejezése után 1648-ban a Habsburgok jelentősen megerősítették a katolicizmust és sikerült rekatolizálni Szilézia lakosságának mintegy 60%-át.
 

XVIII. század
   Porosz Királyság
 

1748-ban a Porosz Királyság csaknem az egész Sziléziát meghódította. (Bibl.23)

 

Németség







 

A századok alatt négy hatalom harcolt a terület feletti uralomért. A protestáns németség sok esetben menekülni kényszerült.

Mivel a századok folyamán történt betelepülések a történelmi időkbe nyúlnak vissza és nem dokumentáltak, sem a közöttük előforduló Glatzok származási helyét, sem idejét nem tudjuk meghatározni. Az anyakönyvvezetés előtti időből csak a fenti általános történelmi ismereteink vannak, azaz, hogy a Németalföldről és egyéb német területekről történtek betelepítések. (Bibl.25)
 

Sziléziai Glatz családok

  
A
Windisch-Marchwitz/
Smarchowice Śląskie

B
Minken/
Minkowice Olawskie














 

Jelenlegi ismereteink szerint a XVIII. század végén Wroclaw környékén (Windisch-Marchwitz, Minken) éltek Glatz családok. Az nem tudható, hogy melyik telepítéskor és honnan kerültek oda.

Nem zárható ki, hogy a protestáns üldözéssel függ össze a mi evangélikus Glatz családunk megjelenése (1677) is a Szepességben. Német közegből, német közegbe költöztek.

Amennyiben kerültek a Szepességbe is a sziléziai németségből, akkor a mi Glatz családunk eredetének meghatározásánál azt a lehetőséget is figyelembe kell venni, hogy őseink a sziléziai betelepítettek leszármazottai.
 

XII. század

XIII. század
                       Német      
                        nyelvterületről

                       Szász betelepülés

                        
                      Cipszerek
                Szepesi Szász   
                             tartomány

XIV. század

      
          


 
            
        
XVII. század

 

 Géza uralkodása alatt (1141-1162) kezdődött a vidék erőteljesebb betelepítése.      

A második, nagyobb méretű bevándorlásra a tatárjárás (1241-1242) után került sor. A német nyelvterület számos vidékéről történt a bevándorlás, a Tátra vidékére el­sősorban német ajkú szászokat telepítettek. (Bibl.20)

A legenda szerint, a Németország területén dúló éhínség miatt kerestek maguknak új, jobb megélhetést biztosító területeket.. A szász betelepülési hullám után a későbbiekben folyamatos szláv bevándorlás növelte a lakosság számát.

A szepesi szászok - a cipszerek - erős politikai szervezetet alkottak, 1248-ban megalapították a 24 legjelentősebb város közösségéből álló Szepesi Szász tartományt.

Károly Róbert 1317-ben kiváltságaikat kiegészítette.

A török hódoltság korában a Szepesség addig szinte kizáró­lag német ajkú lakossága közé az ország más részeiből nagyobb létszámú szlovákság települt. Még hosszú időn át a német ajkú őslakosok maradtak a meg­határozói a Felvidék e részének.
A század végére a Szepesség nagyobb települései fokozatosan elvesztették német karakterüket. (Bibl.22)

A XVII. század közepétől Szepes vármegye különböző helyein anyakönyveztek Glatz nevűeket, tehát már akkor elterjedt név volt a környéken.
 

Szepes megyei    
      Glatz családok






















 
 
    


 

A XVII. század közepén a következő helyeken találkozhatunk velük:

Lőcse (1630,1656), Igló (1640), Szepesbéla (1647), Szepesszombat (1652), Ólubló, Podolin (1651), Kristályfalu (1656), Poprád (1657), Selmecbánya (1659)

Szepes megyében a XVII.sz-ban előforduló Glatz családok lakhelyei.

Nyilván a későbbi századokban folytatódott a Glatz nevűek szétszóródása a birodalom délebbi részei felé, hasonlóan a mi családunkhoz.